3. r�sz – A szerencse forgand�

Sz�gegyenesre vasalta s�t�tlila haj�t a sminkel�s ut�n. A t�k�rben n�zte mag�t �s mosolygott. Kiegyens�lyozottnak �rezte az �let�t, noha mostan�ban r� j�r a r�d a j�v�j�re. Meghagyta m�snak az aggodalmat, �gy volt vele, hogy minden pillanat egy lehet�s�g, �s ha egyet kihagy az ember… nos j�n m�sik.

Sietve t�vozott a h�zukb�l, m�r k�s�sben volt. Kis buszoz�s �s gyalogl�s ut�n becs�ngetett egy h�zba.

- Hello! - a sr�c el�g felt�n�en n�zett v�gig Mi�n, majd egy vigyorral jelezte, hogy m�r megint nagyon csinosan n�z ki.

- Gyere beljebb! - amint a l�ny levette deszk�s cip�j�t, Jason �tkarolta a derek�t �s megcs�kolta. – M�r bek�sz�tettem a filmet, sz�l�ket elk�ldtem, sz�val mi�nk a p�lya! –kacsintott egyet.

- Ok�!

Bementek a nappaliba, elhelyezkedtek a kanap�n: Mia Jason �l�be hajtotta a fej�t, a fi� pedig simogatta az arc�t. Ez volt az � „p�zuk”. Ha filmet n�ztek kettesben, mindig �gy tett�k. M�r el�g r�g�ta j�rtak, de m�g nem fek�dtek le egym�ssal, furcsa, de Jason nem akart siettetni semmit sem. Igazi gavall�r volt a fi�, b�r tudott szenved�lyes is lenni, ha a helyzet megk�v�nta. M�rpedig volt, hogy megk�v�nta…

- Mondd csak, holnap nem j�ssz el velem moziba? - amennyire csak tudott lehajolt, hogy egy puszit adhasson Mia arc�ra.

- Most is filmez�nk… Holnap minek? - fel�lt �s odab�jt Jasonh�z- Meg igaz�b�l a csajokkal pr�b�ln�nk…

- M�r megint? Annyit vagytok egy�tt! Nem hiszem el, hogy ennyire szereted a git�rod!

- M�r pedig igenis szeretem! Terveim vannak az �letemmel �s… holnap vel�k leszek, meg�g�rtem �s ezen a te kedved�rt nem fogok v�ltoztatni! - csattant fel majd elh�z�dott �s a fi� szem�be n�zett.

- J�. - megnyomta a play gombot �s t�bbet meg se sz�lalt.

Ut�lta, hogy a banda mindig fontosabb, ut�lta, hogy a banda mindig bej�n a k�pbe, ut�lta, hogy mindig a band�n vesznek �ssze.

Ut�lta, mert tudta, hogy egyszer a banda miatt fognak szak�tani…

Sok minden m�lik a szerencs�n. Nem l�tjuk, nem halljuk, nem �rz�kelj�k, de az mindig jelen van. K�r�l�tt�nk, benn�nk leledzik, csak… n�ha megfeledkez�nk r�la. Van, hogy „elhagy” minket, de van, hogy akkor „j�n”, amikor a legkev�sb� sem sz�m�tan�nk r�. Pont, mikor sz�ks�g van r�.

 - Mi�rt h�vt�l le? – huppant le a fotelbe Roxy, unottan r�ncig�lta mag�n a ruh�t- Van valami baj?

- V�g�lis az nincs, csak tudod mondtad, hogy visszautas�tottak. – pr�b�lta l�ny�val felvenni a szemkontaktust.

- Ne is eml�keztess r�… - �gy tett, mint akit kir�zott a hideg.

- Nem ez lenne a c�lom, de feltenn�k neked egy k�rd�st - elgondolkozva �lt a fotelben, majd hosszas csend ut�n folytatta. – Mi�rt nem sz�lsz Charlie-nak?

- Charlie-nak? –r�ncolta �ssze homlok�t a l�ny- Az unokates�m Charlie-nak?

- Pontosan.

Roxy nem �rtette. Azt ugyan j�l tudta, hogy Charlie a zeneiparban dolgozik, van egy country band�ja, ahol az �nekest testes�ti meg. Elfoglalt ember, sosincs egyhelyben, utazik, biztos nem �rne r�… meg h�t ki akarna egy ilyen h�rt k�z�lni egy profival?!

De m�gis a legnagyobb k�rd�s az volt, hogy egy�ltal�n mi�rt mer�l fel a neve?

- Mire akarsz kilyukadni anya?

- Tudod nemr�g besz�ltem vele telefonon…

H�ha… Mondd m�r a l�nyeget!

- �s?

- Egy id�re le�llnak a zenekar�val. �s…

- Micsoda? Mi t�rt�nt? Mi�rt? – szinte �desanyja k�p�be m�szott, nem akart hinni a f�l�nek.

- Azt nem tudom, de – mosolyodott el- azt igen, hogy sz�vesen l�tna titeket a st�di�j�ban.

- Mi�rt?

M�r az el�z� mondatn�l tudta, �rezte a v�laszt a k�rd�s�re, de hallani akarta. M�s sz�j�b�l akarta hallani, saj�t mag�nak nem hitte volna el teljes eg�sz�ben. Megsz�d�lt, gyorsabban vert a sz�ve, az ujjai elhideg�ltek, izgatott volt. Hallani akarta, jobban, mint valaha b�rmi m�st.

- Hogy albumot k�sz�tsetek.