27. rész

-         Elmegyek aludni –Molly fapofával.

-         Most szívatsz engem? –néz Georg értetlenül.

-         Mikor nem? –röhög már Molly is.

-         Húzzál már inkább! –csap a fejére Georg egy heves röhögő görcs után.

-         Jóóó… éjt! –mondta Molly és már ment is csucsukálni.

-         Neked is – kórusban.

Trappolás, ajtónyikorgás, és egy nagy csapódás. És igen! Végre nyugi van.

-         Ez a csaj nagyon kemény. Hol ismerkedtetek meg? –rázza a fejét Tom.

-         Az oviban… -kezdek lassan sírni a röhögéstől.

-         Kajakra? –komolyodnak a fiúk.

-         Mármint ott találkoztunk életünkben először, és kicsi korunk óta barátok vagyunk - mondom elmerengve.

Elbeszélgettük így az időt. Meséltünk gyerekkori emlékeket, kibeszéltük Mollyt. Egyszóval nagyon jó volt és hamar el is telt az idő.

-         Lassan menni kéne -  nézi meg a mobilját Gustav.

-         Mennyi az idő? –kérdezem ásítozva.

-         Mindjárt hajnali egy - válaszolt unottan.

-         Álmos vagyok - bújok Billhez, és úgy tettem, mintha már el is aludtam volna. Hátha nem megy haza.

-         Na induljunk! Ja és csajok. Holnap jelenésetek lesz a moziban - hámozza le magáról Tom Natet.

-         Miért is? –nyitja ki az ajtót Ella a fiúknak.

-         Hát meghívunk titeket, ha nem bánjátok - Gigi.

-         Dehogyis! Szívesen megyünk. –mosolygok még mindig Bill ölében ülve, ugyanis a skacok már felálltak, csak Bill maradt a széken.

-         Oké, majd hívunk, hogy holnap mikor. Ja és Bill, te ma itt éjszakázol? –vigyorog Tom.

-         Szerinted? –vigyorog vissza Bill.

-         Oké, de ne sokáig legyetek fenn - röhög Tom.

-         Vigyázz a szádra fiacskám! - mutogatok neki.

-         Vigyázok! Na puszíííííííí –vinnyog itt nekem.

-         Egs. Sziasztok –küldök mindenkinek egy-egy cuppost.

A fiúk szomorú búcsút vettek a lányoktól, de szó szerint… Ella még pézsével is integetett Gusztav után. Ja és hát Tom és Nat drámai smárjelenete se maradhatott el. A csajok felmentek aludni, mondván jobb nekünk kettesben. Mi bementünk a nappaliba. Bill lehuppant a kanapé kellős közepére, én meg belemásztam az ölébe úgy, hogy pont szembe voltam vele. Egy ideig csak néztük egymást. Elmerültem a gyönyörű barna szemeiben. Belegondoltam, hogy ő most csak az enyém. Csak velem van. Talán csak rám gondol… Egy idő után már nem bírtam ki, hogy ne csókoljam meg. Úgy éreztem magam, mint egy függő. Nem bírtam abbahagyni. Vágytam az érintésére. Egyre hevesebben csókolóztunk. A keze egyre merészebben simogatta először a hátam, majd a combom. Nem tudtam hol a határ. Reméltem, hogy Bill tudja, mit csinál, de ekkor…