2. r�sz – Rossz h�r

P�r nap eltelt�vel a banda �sszegy�lt Roxyn�l egy kis tan�cskoz�sra. Ella eltervezte, hogy most k�zli a l�nyokkal a nemr�g kapott lev�l tartalm�t. Ennyi id� kellett, m�g le�lepedtek benne a dolgok, m�g �jra er�re kapott.

A l�ny szob�j�ban foglaltak helyet kiss� sz�tsz�r�dva. Roxy �l�be vette Heroldot, a macsk�j�t. El�re �rezte, hogy valami rossz dolog fog k�vetkezni. Nem n�zett a t�bbiekre, a cic�t simogatta.

 - Nos – Ella megk�sz�r�lte a tork�t.

 - Van ennek valami k�ze a viselked�sedhez? – Mia ut�lta az id�h�z�st, szeretett r�gt�n r�t�rni a l�nyegre.

 - Im�dom, hogy ilyen t�relmes vagy. �s igen, van k�ze hozz�… - most m�r minden szem k�v�ncsian tekintett az �nekesre. – Sz�val kaptam egy levelet a lemezkiad�t�l. A l�nyege annyi, hogy nem vagyunk el�g j�k nekik.

N�ma cs�nd telepedett k�z�j�k. Egyik�k se akart megsz�lalni, b�r lett volna mit mondaniuk. Nem ez az els� alkalom, hogy a v�gzet�k nemet mondott. V�gzet… hat bet�, de m�gis mekkora befoly�ssal van az emberre… V�rjuk, hogy beteljesedjen, de arra nem is gondolunk, hogy mi van a v�gzeten t�l, hogy pontosan mi is k�vetkezik ut�na. Mikor m�r nincs mire v�rni.

 - Megj�ttem! – gyorsan ler�gta mag�r�l a cip�t �s a konyha fel� vette az ir�nyt. – Apu nincs itthon?

 - Tudod hogy ilyenkor m�g dolgozik – n�zett furcs�n a l�ny�ra Mrs. Mandrake.

 - Ja, t�nyleg… - elvett egy alm�t a gy�m�lcs�st�lb�l �s unottan le�lt az asztalhoz.

 - Minden ok�, Molly? Furcsa vagy nekem… - bizalmasan n�zett Molly szem�be, mik�zben le�lt vele szemben – Elmondhatod, ha gondod van.

Molly nagyot s�hajtva tette le az alm�t a kez�b�l.

- Nem j� a demo m�r megint - megd�rzs�lte a homlok�t - �s most mindenki �sszezuhant.

- �s ezt ap�ddal akartad kibesz�lni?

 - Nem. �pp ez az, hogy nem – lassan fel�llt �s kidobta a szem�tbe a gy�m�lcs�t. - Csak… Tudod milyen lelkes volt, mikor mondtam neki, hogy dobolni akarok. �s m�g most is az els�sz�m� rajong�m. De m�ltkor is � lett depis, nem �n – elmosolyodott.

 - Mit sz�ln�l, ha �n besz�ln�k vele?

 - H�t annak �r�ln�k – nagy leveg�t vett �s meg�lelte. – Tiszt�ra �gy t�rsalgunk ap�r�l, mint egy tinir�l… - �sszenevettek.

 - Ne l�gy let�rve, lesz ez m�g jobb, hidd el nekem! Tehets�gesek vagytok!

 - Tudom… csak n�ha neh�z.

Ha tudn�d, milyen neh�z lesz m�g…

M�snap reggel, egy m�sik h�zban, egy m�sik -m�gis hasonl�- ember nyalogat�sra �bredt. Pontos�tva egy macska nyalogat�s�ra. Mi�rt nem a sz�ke herceg az? – gondolta- Mondjuk �rdekes lenne… Nagyot ny�gve fel�lt az �gyon, r�n�zett az �r�ra. M�g csak kilenc �ra volt. H�t nem volt valami kor�n kel� t�pus. M�r majdnem visszaaludt, mikor Herold er�teljes ny�vog�sba kezdett. Roxy figyelmen k�v�l hagyhatta volna, hisz csak nyarvogott… j� is lett volna, ha ugat.

 - Jajj nyugi! –�lbe kapta, kim�szott az �gyb�l, majd lefel� tartott egyenesen a konyh�ba- Mindj�rt kapsz enni!

Mikor le�rt egy r�gen l�tott emberrel tal�lta szembe mag�t.

- H�t te? –adott az „idegen” arc�ra egy puszit.

- Itt lakom, tudod… - mosolygott le r�… ez a mosoly annyira hamis!

- Bocs apa, csak n�ha annyi ideig nem l�tlak, hogy elfelejtem ki is vagy val�j�ban... - viszonozta a f�rfi mosoly�t, majd tov�bb kutatott macskakaja ut�n.

- Dolgoznom kell! Te is tudod, hogy ha nem v�gzem rendesen a munk�m, kir�gnak, �s akkor nem lesz mib�l megvenni a git�rjaidat! - emelte fel a hangj�t �s cinikusan n�zett l�ny�ra.

- Ok. Akkor visszavonom- tette fel kezeit a leveg�be. – Bocs, hogy �lek!

Mindig ezzel zsarolta l�ny�t. „Ha nem mosolyogsz r�m, v�ge a zen�l�snek”… mondhatn�nk �gy is. Apja t�nyleg sokat dolgozott, alig volt otthon, ennek k�sz�nhet�, hogy Roxy elhideg�lt t�le. Tudta, hogy az Apja az apja, de valahogy m�gsem tudott �gy tekinteni r�. Mikor a b�tyja sz�letett, a csal�df� m�r akkor menek�lni szeretett volna, de volt benne felel�ss�gtudat… m�r amennyi, hisz k�s�bb lett m�g egy l�nya is.

Roxynak nem esett nehez�re egy-egy mosolyt k�ldeni �desapja fel�. � csak j�l j�r vele, mondhatn�nk, hogy az � kez�ben van az ir�ny�t�s, nem pedig ford�tva.